Gyermekvédelem

Azok, akik követik a „puffogásaimat”, könnyen észrevehették, hogy az utóbbi időben nagyon visszafogott voltam. Főleg, ami a magyarországi történéseket illeti. Tudatában voltam/vagyok, hogy minden észrevételem falra hányt borsó, a dolgok rendíthetetlenül sodródnak egy majdani siralmas végkifejlet felé. Végtelen szomorúsággal látom azt az erkölcsi, anyagi, kulturális züllést, ami mára mindennapos és általános lett. Ennek nem lehet jó vége. Remélem, nem lesz igazam.

Nagyon tele kell legyen a lelki emésztőgödröm a rám zúdított fekáliával ahhoz, hogy kipuffogjak egy, amúgy ismét teljesen felesleges írást. De olykor, ha nem írom meg, érzem, hogy megfulladok. Íme:

Dúró Dóra, ez a szemforgató magyar Jeanne d’Arc, az LMPTQ-közösségekkel vívott jogos harcunk zászlóvivője, a könyvbedarálás és körbe fóliázás nemzetközi nagymestere, a piros-fehér-zöld féltégla mellhez verésének örökös bajnoka ismét megihletődött és kitiltatta a Nemzeti Múzeumból a 18 éven aluli látogatókat.

Minden elismerésem az övé, mert (ismét) őszemességének köszönhetően, talán a 25. órában megelőzött egy nemzeti tragédiát. A kiállítási fotókon „LMBTQ-propaganda folyik a Magyar Nemzeti Múzeumban” – viszi körbe ezt a borzalmat a magyar parlamentben. A helyzet különlegesen súlyos voltát figyelembe véve, a gyors reagálásáért elhíresült és megszeretett 136 bátor gombnyomó emberke lépett is rögvest. Így a múzeum bejáratánál már ki is függesztették, hogy 18 év alatt nincs módjukban belépőjegyet adni. Beleremegek, amikor csak arra gondolok, hány ígéretes fiatal látogathatta eddig azt az erkölcsi fertőt, amelynek   otthont adott a Nemzeti Múzeum. Brrr!

Egy kiállításon megtiltják egy meleg közösség fotóinak láthatását annak a korosztálynak, amely a világhálóról játszi egyszerűséggel ismerkedhet meg a pornográfia legrejtettebb bugyraival is. Egész egyszerűen nevetséges és álságos. Ez belülről nem érzékelhető? Ugyanis innen, kívülről, ordító a képmutatás és a homofóbia. 

De a mantra az, hogy meg kell védenünk gyermekeinket az LMBTQ-propaganda ártalmaitól. Meg az immár szinte hungaricummá magasztosult nemváltoztatástól. Gyermekvédelem mindenekelőtt. Én meg szent naivitásomban meg vagyok győződve, hogy ezt a védelmet a minőségi tanítással és a hazai gyermekéhezés felszámolásával kellene kezdeni.    Igaz, hogy ez pénzbe kerül.