Abszurd hideg

Az elmúlt vasárnap templomban voltam. Akik közelebbről ismernek, tudják, hogy ez az én esetemben nem alapértelmezett. Valahogy úgy esett, hogy életem során a klérussal való hitbéli kapcsolatom kissé laza lett. Azóta is próbálkozunk meglenni egymás nélkül.

Most azonban koncert volt. Szakrális népzene. Meghallgatjuk. A templomban számomra mélyhűtött állapot. Fáztam is rendesen. A koncert végén elmentünk egy barátunkhoz névnapot köszönteni. Soha jobbkor, ropogott a tűz a cserépkályhában. Nosza, a hátamra vettem az egész csempecsodát és élvezettől lehunyt szemekkel nosztalgiáztam a régi havas, fagyos telekről. Amikor még nem fenyegetett a globális felmelegedés, ami az egészséges téli időt egy nyirkos, csontig hatoló valamivel váltja fel.

Eszembe jutott egy kegyetlen hideg tél a ’80-as évek elején. Olyan fagyos, fehér, szikrázó, orr-ragasztó, állbénító tél. Akkor éppen a nagyváradi erdőkitermelési céget vezettem. A cégnél, természetesen volt egy takarítónő is (ma higiéniai menedzsernek hívnák), az Erzsa. A mínusz 20°C-ban elvégzett hóeltakarítás és a napi favágás után bevonult a könyvelőségi irodába és ott melegedett a cserépkályhához dörgölődzve. Közben sírósan panaszkodott a fogai hiányából eredő selypítéssel, amihez párosult egy roppant zavaró orrhang is, hogy ő már nem bírja ezt a hideget, ráadásul otthon is tűz nélkül van. Jön, hogy megöngyilkolja magát.

Volt, többek között ott egy bűbájos könyvelőnő, az Erzsike, aki bejött az irodámba és mondta:

- Főnök, essen már meg a szíved ezen a szerencsétlen Erzsán, küldj már estére neki haza valami tűzifát, mert ott pusztul el a hidegtől.

Behívattam a kis-tehergépkocsi sofőrét, hogy most, amikor viszi ki az erdőre a vágásterekre a pótalkatrészeket, vágasson fel a motorfűrészessel aprófát és vigye el este Erzsa házához. Ezzel én a feladatot letudtam, el is feledkeztem a dologról.

Másnap jön be Erzsike és a nevetéstől könnyes szemekkel idézi az Erzsával imént lefolytatott párbeszédét.

- Na Erzsa, volt jó meleg az este és az éjjel?

- Nem vót. Mi a franctó lett vóna?

- Hát nem küldte a főnök a fát? Pedig megígérte nekem.

- Kűdött, kűdött, de mi a francnak? Mit csináljak vele? Nincsen nekem kályhám!

2016 február 26

Previous
Previous

Idegen tollak

Next
Next

Díszlet kell, szereplők nem