Helló, taxi!

Nagyvárad. Június 21, délután háromnegyed öt. Vihar, ömlik az eső. Találkozóm van, taxit hívok. A régi megszokott cégtől. Bejelentkezek, rövid idő után kapom a visszajelzést a diszpécsertől, hogy ha taxizni van kedvem, menjek ki a nemtudommelyik utca sarkára és ott felvesz a nemtudomhanyasszámú taxi. Kellő tisztelettel visszakérdezek, hogy merre van az a sarok, mert nem ismerem az utcát. Jön a válasz rögvest: A villamosmegálló mellett. De asszonyom - mondom kissé megrökönyödve, ha már villamosmegállónál vagyok, akkor már villamossal megyek. Akkor azt ajánlanám. Legyen egy jó napja! - teszi hozzá a szokásos hazai udvariassággal, és ezzel megszakítja a beszélgetést.
Azóta is csak kiabálom az éterbe: Helló, taxi!!! De hiába!

2019 július 26