Ünnep. Nemzeti?

Március idusának, nemzeti ünnepünk alkalmából kaptam egy üzenetet a magyar miniszterelnöktől. Személyes érintettség kapcsán, mint határon túli magyar, idéznék is ebből a nyílt levélből: „Emlékezünk hőseinkre, a márciusi ifjakra, akik úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra.”

Ledöbbentem. Mennyi mindent nem tudok. Az igaz, hogy a 18 év iskoláztatásom alatt, Romániában soha nem képezte a tanterv tárgyát a magyarság történelme.  Na, de azért voltak a könyvek. Olvastam, tanultam. Ennyire feleslegesen?

Rá kellett jönnöm, hogy a márciusi ifjúság győzött az elnyomás felett. Akkor én gyermekkoromban hiába sirattam meg a világosi fegyverletételt és az aradi vértanukat, na meg Batthyány Lajost, mint első miniszterelnököt?

Soha nem hittem volna, hogy a forradalomban a forradalmárok a rendre tették volna le voksukat a miniszterelnök által definiált felforgatással szemben. Azt sem, hogy egy szabadságharcban a harcosok a béke mellett kardoskodnának. Mint ahogy komoly kételyeim vannak, hogy az a 25-30.000 hősi halált halt szabadságharcos az életet részesítette volna előnyben. Ez csak egy orbánbalázsi logikában nyer létjogosultságot, amit Orbán Viktor is átvett (vagy fordítva).

Mi értelmük van ezeknek az ostoba, erőltetett belemagyarázásoknak? A mára mindent elárasztó mocskos politika propagálásának? Az ’56-os forradalmat is sikerült devalválni 2006-ban. Már semmi sem szent? Semmi. Csak a hatalom és a pénz.

Erre már csak hab a tortán az a gusztustalan, visszataszító minősítés, amivel illette O.V. az ellenzékét a tegnapi ünnepi beszédében. A goebbelsi patkányt poloskára váltva hepciáskodott, majd lefizetett bírókról, akik ki mertek állni az igazságszolgáltatás függetlenségéért, Brüsszel által finanszírozott újságírókról, dollárokkal kibélelt ellenzéki politikusokról, „álcivil” szervezetekről és egy húsvéti „nagytakarítás” belebegtetéséről. Jó keresztény/keresztyén (mikor melyik illik rá jobban) módjára immár készíti is a pokolban a VIP-bugyrot ezek számára.  Gátlástalanul fenyeget, annak ellenére, hogy már csak kétmillió magyar érzi saját miniszterelnökének. Nemzeti tragédia. 

Ui. Lefizeti a nőket a személyes jövedelmi adó révén, hogy szüljenek, szüljenek sokat, mert a Dinasztiát a jövőben is el kell tartania valakinek. Na de akkor miért is akarja visszavonni a másként gondolkodóktól a magyar állampolgárságot és kiutasítani őket Magyarországról? Akkor kárba vész minden erőfeszítés a demográfiai egyensúly megteremtésére.

Pechemre mindez csak a kettős állampolgárságúakra érvényes. Tehát rám is. Ezentúl oda kell figyelnem jobban.