Szex, vallásóra, zászlós-nap

Az elmúlt héten fül-és szemtanúi lehettünk az eredeti romániai demokráciánk zászlóvivőjének, a román parlament intellektuális színvonalának keszoni mélységeinek. Az érdemi vitakultúra teljes hiányának.

Pedig igencsak lényeges törvénytervezet megvitatásáról volt szó. Az ifjúság szexuális neveléséről, konkrétan az iskola jövőbeni feladatáról ezen a téren. Elengedhetetlen jogi intézkedésről van szó, már csak azért is, mert Románia magasan vezet Európában a kiskorú anyák és a családon belüli, kiskorúak ellen elkövetett, nemi erőszak számának tekintetében. Megrázó és szomorú statisztika.

A vita során egyértelművé vált, hogy a leghangosabb a szélsőséges AUR és a szociáldemokraták tábora volt.  Érveléseik abszolúté infantilis szinten mozogtak, szándékosan összemosva a szexuális oktatást magával szex-szel. A fertő és a bűn forrásaként aposztrofálták az intézményesített szexuális nevelést. A sátán kéngőzös leheletét vizionálták a parlament „egészséges” légkörébe. Hallgatni is rossz volt azt a rengeteg, érvként lobogtatott szamárságot. A liberálisok és az RMDSZ-es magyarjaink csendben, de egyetértéssel sunyítottak. Ez hamar kiderült, a megkozmetikázott törvény szavazatszámlálása után. Csak az USR voksolt ellenük. Tehát mi sem vagyunk jobbak.

Egy, mindenki által érthető nyelvezetre lefordítva, a végleges törvény a következőket mondja ki: nem lehet szó szexuális nevelésről, csupán egészségügyi nevelésről és ez is csak a 8. osztálytól kezdődően. Amikor egy diákleány már 15 éves. Addig ez a feladat a családra hárul. Már ha a szülők értelmi képességei ezt megengedik – fűzném én hozzá. A gyerekek, egyéb információs forrás híján, a számítógépes pornográfiára szorulnak, annak minden lélekromboló hatásával együtt. Persze, ezt az ellenzők teljes diszkrécióval kezelték.

Azonban az egész parlamenti csörte alatt kilógott a lóláb, nagyon is érzékelhető volt a kierőszakolt retrográd véleményekből. És ez nem más, mint a Román Ortodox Egyház (BOR). Az az egyház, amely önmagát nemzeti egyháznak titulálja, gyűlöletet fröcsögve minden más felekezet iránt. Az az egyház, amelynek szószólói/pópái a rosszért is imádkoznak, természetesen pénzért. Az az egyház, amely rátelepedett és túszul tartja az iskolákat, ezen keresztül a tanügyet. Beférkőztek az órarendbe, a kvázi kötelező vallásórákkal, tanárként aktiválnak és kapnak pénzbeli juttatásokat. Ezáltal hatalmas anyagi segítséget nyújt az állam az egyházaknak. Nesze neked szekularizáció. De nincs semmiféle ellenhang, ha van is rögtön ledorongolja a közvélemény. Ugyanis ez az egyház, lassan 1000 éve, a hatalomhoz való dörgölődzés mintapéldánya. Középkor, újkor, fasizmus, kommunizmus, teljesen mindegy. Millenáris fennállásának egyik aranykorát éli napjainkban. Neki mindent szabad, minden kötelezettség alól mentesül, állam az államban. 1989 után több, mint 3200 új templomot építettek és egy soha be nem fejezhető nemzeti (mi más) „familia sagrada-t”, zömmel állami segítséggel. Hogyan lehetséges mindez? Hát azzal a templomok által biztosított nyilvános hanggal, amely utasításként csattan az oltár erkölcsi magasságából. Ahol a hívek megtudják – többek között – hogy kire is kell szavazni. Komoly fegyver, tehát minden párt igyekszik az egyház kedvére tenni. Ugyanezen logika mentén működik az RMDSZ is a parlamentben. A saját egyházaink érdeke mentén. 

Dogmáikban ma is a sötét középkort képviselik. Elítélnek minden progresszív gondolatot, koszos csizmával rontanak be az emberek intim szférájába. Tűzzel-vassal hadakoznak minden másság ellen, beleértve az LMBT közösségeket is, nem engednek hamvasztást, utálják az urnafalakat.

És ebben a „magasztos, keresztényi és fennkölt” gondolatmenet terjesztésében a gyűlöletkeltés magasiskoláját adják le és követelik meg a gyermek részéről. Már az elemitől kezdve, hadd nőjenek fel ebben a kétes erkölcsi közegben. Ha valaki elutasítja a vallásórákat, mindenféle „isteni trükkel” veszik rá a szülőt arra, hogy meggondolja magát.

Így a parlamentben megszületett egy kimondottan nem salamoni döntés: megengedhető az egészségügyi nevelés, de csakis a VIII. osztálytól kezdve, és a gyerek kizárólag szülői kérésre vehet részt ezeken az órákon. A vallási neveléssel marad minden a régiben, elemitől érettségiig. Csak egyszer kell kérni (a legelsőt), tovább automatikusan működnek a dolgok, és a gyermek csak a szülő kérésére hagyhatja abba a vallásórákat.

Érzékelhető a hatalmas különbség? A gyermek szülői kérésre léphet ki a vallásórákból, de csak szülői kérésre vehet részt a szexuális nevelésben.

Apropó. Ma van a Román Nemzeti Zászló ünnepe. Véletlenül megnéztem a váradi ünneplés videóját. A városháza előtt volt a zászlófelvonás, a díszszázad, a zenekar és kábé tíz helyi hatalmasság. Közönség ugyanannyi. Ja, és hogy el ne felejtsem: a hiányozhatatlan ortodox pópa is ott volt.

Elgondolkodtam az érdektelenség okain. Amikor azt látja az ember, hogy az egész AUR egy piros-sárga-kék massza, amikor látja a Șoșoacă-féle piaci kofákat talpig nemzeti színekbe bugyolálva, amikor az újonnan épített ortodox templomokon ott lobog a nemzeti zászló, akkor érdektelenné válik. És mint helyi magyarnak, kissé szúrja a szemem a Szent László-hídon elhelyezett sok nemzeti zászló. És nem csak ünnepnapokon. Akkor mi újat, különlegeset vagy felemelőt nyújthat a mai nap? Tisztelni kötelező, szeretni nem.