Van kormányunk

Felszállt a fehér füst. Habemus gubernium. Van kormányunk. Lassan már négy napos.  Három hónap üresben járó céltalan hánykolódás után megszületett egy természetellenes koalíció a vörös pestis (PSD-szocdemek), a kufár RMDSZ, aki mindig át akarja játszani Erdélyt Magyarországnak (ezeket a minősítéseket az államelnök ragasztotta rájuk) és a volt elsőhegedűs liberálisok (PNL) között. Egy olyan koalíció, amelyre a (még mindig) naiv szavazó rémálmában sem gondolt volna, nem, hogy megszavazza.

Az egy évvel ezelőtt tartott választásokon nyert a liberális jobboldal (a PNL és az USR), ezekhez csatlakozott az RMDSZ és ezzel meg is lett a kormánytöbbség. De volt egy apró bibi. Intellektus szempontjából a két kormányzó liberális párt között komoly minőségi különbségek voltak, az USR javára. Ennek tudata arroganciát váltott ki belőlük, nem kímélve szakrális vezetőnket, az államelnököt sem.  Az eredetileg fizikatanár elnök biológiai ismeretei elakadtak a puhatestűeknél, a gerincesek osztálya számára ismeretlen. Nem is engedi maga mellé őket. Így sikerült az USR-nek pár hónap alatt az elnöki nyilak célpontjává válni. Vélt pimaszságuk miatt ők lettek az 1-es számú közellenség, nem pedig az addig unalomig hangoztatott vörös pestis, a volt román kommunista párt reinkarnációja.

És innen elindult a pokol. Az ítéletvégrehajtó az általa kinevezett miniszterelnök – Florin Cîțu – akit mellesleg   az Egyesült Államokban két napi börtönre és 1000 dollár pénzbüntetésre ítéltek ittas vezetésért. Ugyanez az ember, miután kijózanodott, úgy dolgozott egy újzélandi, egy luxemburgi, majd a bukaresti ING banknál, hogy közben az egész Egyesült Államokban keresték bírósági idézéssel egy 6700 dolláros   bankhitel (!) kifizetetlensége okán. Banki alkalmazott lop meg egy bankot! Megáll az ész! Amúgy ragyogó jellemrajz is.

És megkezdődött a szivatás. A koalíciós partner szivatása. Cîțu merte csinálni, mert azt hitte, hogy az USR-nek nincs más esélye, csak mindent lenyelni. Elvi okokból elképzelhetetlen volt, hogy a PSD-vel kössön alkut.  Provokálandó, kirúgta az USR-és egészségügyi minisztert, anélkül, hogy bárkivel konzultált volna. Óriási cirkusz, kiegyezés, írásban rögzítették, hogy ezután csak a koalíciós partner beleegyezésével nyúlhat annak főtisztviselőihez.

Természetesen (!), pár hét eltelte után, teljes diszkréció kíséretében (értsd alatta: nem szólt senkinek előtte) kirúgta a szintén USR-és igazságügyi minisztert. A partnernél betelt a pohár, de ő is meg volt győződve, hogy a PNL is ugyanolyan kényszerpályán mozog, mert nem köthet koalíciót az ősellenséggel. Bejelentette kilépését a koalícióból és a visszatérését egyetlen feltételhez kötötte. Távozzon a miniszterelnök.

A PSD rögtön bizalmatlansági indítványt nyújtott be.  A Cîțu-kormány, immár a volt koalíciós partner hiányában megbukott. Az államelnök kellett tegyen javaslatokat az új miniszterelnök személyére, de csak kamujelölései voltak, eleve kódolva volt bennük a megvalósíthatatlan. Így akarta Florin Cîțu agóniáját meghosszabbítani. Mindezen idő alatt Románia állt, topogott egyhelyben. Gazdaságilag, politikailag, társadalmilag. Az elnök fehér öltönyében és sötét napszemüvegében elmesélte nekünk, hogy mennyire népsport a golf, és ajánlja mindenkinek. Kijelentette, hogy az országban nincs sem politikai sem egészségügyi krízis. Mindezt akkor, amikor hónapok óta nem volt döntésképes kormány és napi 500 covidos halottal törtünk fel a lakosságarányos világelsőségre. Nálunk a negyedik hullám gyakorlatilag nem ütközött semmilyen akadályba, így több, mint 8000 halottat jelenthettünk. Az elnök bedobta a gyeplőket a lovak közé, fogta imádott feleségét és elutazott a piramisokhoz, ahol rengeteget fotózkodott és mi is örülhettünk itthon az örömének, mert a hírcsatornák sorra adták le a képeket.

Ez a hitszegés, a választók gátlástalan elárulása, az elfogadhatatlan politikai pálfordulás (PSD-PNL-RMDSZ) a Florin Cîțu (a napokban 95%-os elutasítottságát mérték) által vezetett liberálisok politikai öngyilkossága. A következő választások után már nem lesz ember, aki beszavazza őket a román parlamentbe. Mehetnek a süllyesztőbe.

Az előző PNL-USR-RMDSZ kormánynál ők, a liberálisok játszották a vezérszólamot, Cîțu volt a dirigens. Mindezt felrúgta, a rossz nyelvek szerint elnöki nyomásra. És hová vezette pártját? Ma (ismét) a PSD diktálja a feltételeket, ráadásul ő is, minden kétségbeesett próbálkozása ellenére, le kellett mondjon. És itt feltevődik a kérdés: miért csinálta ezt az egész kavarást, amikor előrelátható volt a vége?

Természetesen, nem az ország érdekében. Egyetlen elfogadható magyarázatra gondolhatok: Iohannis miatt. Cîțu volt az eszköz, hogy az elnök számára két fontos dolog megoldódjon:

Egy: az elnök pitiáner bosszúja az USR-és nehezen manipulálható értelmiségei ellen.

Kettő: immár hatalmas kormánytöbbséggel bebiztosította magát, hogy nem indulhat ellene felfüggesztési eljárás. 

Ellenben beindulhat a hároméves vakációzás és közben a tenyere mindig szorosan a szive fölött lesz. Mert ott viseli sorsunkat.

2021. november 30

Previous
Previous

Ki mit tud … a járványról

Next
Next

Eszmefuttatás a nacionalizmusról