Zavaró bőség
A világháló elterjedése sok emberből hozta ki a kommunikációs kényszert. A célok azonban különbözőek voltak. Van, aki ismeretterjesztés okán, más a közösségi érzület, hovatartozás erősítése miatt, egyesek pedig egyszerűen magamutogatási okokból.
De, hát végül is ezért találták ki a csoportok alapításának lehetőségét is. Gyönyörű városunk szerelmesei - akik közé tartozok én is – szerveztek is rögvest három csoportot is. A mi Nagyváradunk, Szép városunk, Nagyvárad és Az én Váradom. Természetesen csatlakoztam mindháromhoz. De lassan rájöttem, hogy nekem túl sok ez a választék, a bőség zavarával küszködtem, ezért lehorgonyoztam a Karsai István által működtetett csoportnál. Mert volt vezértematikája: a régi Nagyvárad. A többi csoportot már nem is igazán látogattam, mert az alapítási krédójuk annyira diktatúrákra emlékeztető (csak a szépet és a jót lehet feltenni, ellenkező esetben törölve a poszt és posztoló is). Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy mindenki megépítette a saját homokozóját és abban játszik, szerepelget és hatalmaskodik. Egy adott pillanatban már hihetetlenül zavaró lett a jó reggelt és a jó éjszakát százféle változata, csak azért, hogy a sok frusztrált ember láthassa önmaga hozzászólását. Lassan az egyhangúságba fulladt a Sas-palota és a polgármesteri hivatal ezredik fotója, a házi muskátlik bemutatója és a tökéletes háziasszonyok fotogén almásrétesei. Messze kerültek az érdeklődési körömtől. Kínosak voltak az adminisztrátorok helyesírási melléfogásai és a mód is, ahogy suttyomban becsempészik, saját tiltásaik ellenére, az önnön politikai hitvallásukat.
Szerintem teljesen elfogadható az az alapelv miszerint ezekben a csoportokban csakis Nagyváraddal kapcsolatos hírek, események, vélemények hangozzanak el. Az már nem, hogy ne lehessen egy-egy vitatémát bedobni és annak mentén egy kulturált vitát lefolytatni. Ezeket a vitákat kellene moderálja (amennyiben elfajulnának) az adminisztrátor és ne csak a saját posztolásaira koncentráljon.
A Karsai István által adminisztrált csoportba feltettem néhány, váradi vonatkozású glosszámat. Évente kettőt-hármat. Elég szép sikerük volt a csoport tagjai között. Halála után még volt két próbálkozásom. Mindkettő a koronavírus apropóján. Az igaz, hogy nem kizárólagosan váradi a téma, de a váradiakat is közelről éríntették azok a kérdések, amelyeket felvetettem. Az elsőt, Logika, pandémia idején, még meg is köszönte az adminisztrátor. Ezen felbátorodva, két hónap után feltettem egy másik esszét, ugyanebben a kérdéskörben, Emberi jogok, pandémia idején. Ebben sincs semmi politika, csupán a járvánnyal kapcsolatos visszásságokra hívom fel a figyelmet. Nem érkezett semmilyen reakció. Utána néztem. Törölték. Számomra ismeretlen okokból, de ez már nem volt publikálható. Hol van itt a következetesség?
Szerintem ez a domináns viselkedés oda vezet, hogy unalomba fog fulladni egy olyan kezdeményezés, amelynek akár jövője is lehetett volna.
Mielőtt bárki is feltenné a kérdést, hogy miért nem alapítok én egy csoportot, ahol én diktálhatnám a szabályokat, a válaszom egyszerű: mert nem értek hozzá. De, aki vállalja, attól elvárnám, hogy tudja a dolgát.
Nagyvárad, 2020. június 16
Ui. Én felteszem ezt is. Törölve lesz?
