Az eufória aritmetikája

Vasárnap este érdekvédőink pezsgőt bontottak, vihogtak, ünnepeltek, és a már megszokott arroganciával nyilatkoztak. Tudomásunkra hozták, hogy Tőkés László lelkiismeretén szárad a tény, hogy az RMDSZ nem juttathatott be négy, netán öt küldöttet az Európai Parlamentbe.

Tiszta sor. Az ideális az lett volna, ha a román pártok is visszavonulnak, akkor 35 „húzónevet” delegálhattak volna Markóék. Ez a fránya versenyhelyzet! Szokatlan és kellemetlen. Remélem, koccintottak annak a több, mint 12 millió román nemzetiségű állampolgárnak az egészségére is, akik otthon maradtak, mert nem az a 283 ezer magyar szavazat segítette át őket az 5 százalékos küszöbön, ami a tulipánnak jutott. Ha országos szinten a részvétel csak egyharmados lett volna, az RMDSZ európai képviselet nélkül marad, ugyanakkor Tőkés László még bőven nyerő…

Ez a szavazatszám szánalmas. Gondolok itt arra, hogy elnöki regnálásának első megmérettetésén, az 1996-os választásokon, Markó Béla RMDSZ-e még 812 ezer szavazatot könyvelhetett el. Azóta egyre kevesebbet, és most meg ezt a negatív csúcsot ünnepli. Napjainkban kb. 1,2 millió magyar nemzetiségű potenciális szavazó van Romániában, ebből „mozgósították” ezt a 283 ezer embert…

Pedig mindent megtettek. A hajrában már autonómiáról beszéltek, giccses „új honfoglalással” és „12 pontos kiáltványok” -kal próbáltak a szavazófülkékbe szédíteni az embereket. Az agyonfizetett aktivistáitól csak ennyire tellett? A közpénzből finanszírozott, állami és önkormányzati reklámpénzekkel elhalmozott írott és elektronikus szócsövek ennyire hatástalanok? Vagy a kilátásba helyezett kormánypénzek ígérgetésének már nincs hatása szavazáskor? Tényleg, ez más, mint a marosvásárhelyi monstre kampányzáró, vagy akár a választási listák összeállítása. A szavazófülkében a szavazó őszinte, és közvetlen retorzióktól sem kell tartania. A tulipánosok, ebben az ütemben, lassan már csak a rokonok és az érdekelt holdudvar szavazataira számíthatnak.

Amennyiben azt a 459 ezer magyar szavazót, aki Tőkés Lászlóra és az RMDSZ-re szavazott, reprezentatív mintának tekintjük – és miért ne tekinthetnénk – élesen kidomborodik érdekvédelmi szövetségünk támogatottsága is. Noha Tőkés kampánystábjának távolról sem állt rendelkezésére olyan anyagi háttér, mint az RMDSZ-nek, az eredményen érdemes elgondolkodni. Azok aránya, aki nem feltétlenül a mostani szövetségben és annak vezetőiben látják az egyetlen képviselőjét, megközelíti a 40 százalékot.   Ez a szám nem riasztó számukra? Nem kellene elgondolkodni a miérten és a hogyan továbbon? És az a közel 60 százalék, aki otthon maradt és nem ment el szavazni, mit akar üzenni? Szerintem azt, hogy az RMDSZ ebben a felállásban elveszítette a hitelét az romániai magyarság körében.

A fenti száraz számok és tények tudatában mégis ünnepelnek, kioktatnak, bűnbakot keresnek – természetesen kívülről – és változatlanul az erdélyi magyarság egyetlen legitim képviselőjeként hirdetik magukat. De ezt már csak ők gondolják így, no, és az anyaországi SZDSZ elnöke, Kóka János, aki csak az RMDSZ-nek gratulált a „sikeres” választási eredményekért, mellőzve Tőkés Lászlót. Hát, zsák a foltját…

Nyilvánvaló, hogy ez a csúcsvezetőség most már képtelen megteremteni az egységet a magyarság körében. Változtatni kell, amíg nem késő, mert a 2008-as parlamenti választásokon már nem lehet számmisztikával bejutni.

Közhely, de ide vág. Az okos ember a más hibájából, az átlag a sajátjából, a dőre a sajátjából sem tanul.

Fehér László, közgazdász – Nagyvárad

Megjelent 2007. november 29-én (Reggeli Újság)